Uncategorized

A csirke ezen része mérgező, ezért nem szabad megenni!

A csirke szinte nélkülözhetetlen a román asztalokon. Használható levesekbe, pörköltekbe, salátákba, fasírtba, vagy steaknek, köretnek főzve bármilyen formában hüvelyesek mellé. Amellett, hogy sokoldalúan használható a konyhában, és még a legtapasztalatlanabb szakácsokat is csúcsszakácsokká varázsolhatja, megfizethető is.

Kevesen tudják, hogy a tetemnek vannak olyan részei, de bizonyos szervek is, amelyek sok parazitát tartalmaznak. De még a főtt csirke is megbetegíthet bennünket. Íme egy csirke azon részei, amelyek pusztítást végezhetnek a szervezetünkben a szakértők szerint.

tüdő

A tüdő tele van baktériumokkal. Magas hőmérsékletű feldolgozás után is csak néhány, magas hőmérsékletre érzékeny eltávolítható. Számos hőálló parazita halmozódik fel a tüdőben, és nem csak a csirkékben. A sertéstüdő sem ajánlott fogyasztásra. A csirketüdőt azonban gyakran használják kutya- és macskakonzervekben, és úgy tűnik, ez nem jelent problémát az állatok számára. Emberek esetében ezek a baktériumok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémákat okoznak, a hasi kényelmetlenségtől a hányásig, hasmenésig és ájulásig.

Oldalak: 1 2

Változnak a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései jövőre. – közölte a NyugdíjGuru hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő. A jövő évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek a 13. nyugdíjra vonatkozóan.

A módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték, mivel a módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen – hívja fel a figyelmet a nyugdíjszakértő.

A nyugdíjtörvény javasolt módosításai 2025. január 1-jétől

A javaslat legfontosabb módosító rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben január 1-jétől módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések:

• 6/A. § (1) bekezdésében a „januárjára” szövegrész helyébe a „februárjára” szöveg,
• 6/A. § (3) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „február” szöveg,
• 6/A. § (4) bekezdésében az „első negyedévében” szövegrész helyébe a „februárjában” szöveg lép.

A jelenleg hatályos vonatkozó rendelkezések:

• 6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
• (3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
• (4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.

A javaslat szerinti új szövegezés 2025. január 1-jétől:

• 6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
• (3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
• (4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.

A módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték, mivel a módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen.

Oldalak: 1 2 3